Abu Dhabi magyar szemmel: Masdar Institute

Az NYU Abu Dhabiba kihelyezett kampuszáról már olvashattátok ismertetőnket egy évvel ezelőtt. Most viszont egy rövid beszámoló erejéig visszainvitálunk titeket a Közel-Keletnek e rohamosan fejlődő metropoliszába: az alábbiakban egy itt tanuló magyar diák, Dénes beszámolóját olvashatjátok.

Amikor az ember azt hallja, hogy Közel-Kelet, akkor mindenkinek valószínűleg a temérdek homok és a végtelen csillogás jut eszébe - és egyetlen városnév, Dubai. De semmi esetre sem az oktatás vagy tanulás lehetősége.
Újabban viszont az a trend, hogy oktatásba is sok pénzt fektetnek az itteniek és nagyon elit egyetemekkel állnak partneri kapcsolatban (MIT, Imperial College, Wollongong, stb.). Az is megesik, hogy világra szóló hírnévvel rendelkező egyetemek hoznak létre saját kirendeltséget (NYU, Sorbonne, Carnegie Mellon, stb.).

Ezek az intézmények gyakorlatilag abban a rendszerben működnek, amelyikben a "testvérintézet" is. Ez alól az MIT-vel partneri kapcsolatban álló Masdar Institute sem kivétel, ahol most tanulok. Azaz gyakorlatilag MIT curriculumot tanulunk, a jegyek amerikai rendszerben vannak, az előadások nagyrészt az MIT-ről vannak, és - nem utolsó sorban - az összes mesteris/doktoris diák kutatóasszisztensként van alkalmazva, akárcsak a bostoni intézményben. Ami kiválóvá teszi az intézményt az MIT-s tanárok, projektek, leckék mellett, az az erősen kutatás-orientált mentalitás, amelyről az MIT-s oly híres.
A Masdar Institute-on jelenleg mesteri és doktori képzés és kutatás folyik, megújuló energiákkal és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témákban. A nemzetközi diákok számaránya kb. 6o% körül mozog.

Hogy hogyan lehet ide kerülni? Ahogyan bármely másik amerikai egyetemre jelentkeznél, ugyanazt kell itt is tenni. Tehát GRE, TOEFL (IELTS), 3 ajánlólevél, és - ami talán a legfontosabb - jó motivációs levél. Ugyanakkor azt is meg kell indokolni, hogy miért érdekelnek kifejezetten a zöld technológiák.
A bejutás nem könnyű, a websitejukon is írják, hogy "admission standards are on par with those of MIT", és ez nagyvonalakban így is van. Csak viszonyítási alapként, az aspiránsoknak legalább fél éves készülést ajánlok, hogy legyen meg az a jó 77o-8oo a GRE Math részén. Ha bejutottál, attól fogva minden a vezető tanárodtól függ, ezért ajánlatos már előre felvenni velük a kapcsolatot (mert a jókat "hamar elkapkodják").

Az élet itt - érdekes. Abu Dhabi eléggé konzervatív, viszont ultramodern metropolisz. Dubai sincs messze, az teljesen más, sokkal nyitotabb és több az esemény. Infrastruktúra szempontjából talán Amerikához hasonlítható a legjobban, persze éles sarkítással. Nagy az expat közösség, ezért a társadalom sokszínű és mindig történik valami. Dubaiban ugyanez a helyzet, tán egy picit felnagyítva. A campus csodálatos, és a híres Masdar Cityben van, viszont tudni kell, hogy a város az egyetem körül még épülőben van.

Költségek szempontjából az egyetem által minden hallgatónak nyújtott ösztöndíjból viszonylag jól meg lehet élni. Úgy tudom, a szomszédos New York University Abu Dhabi-n egy népes (1o+) magyar közösség van, undergraduate szintű képzésen.
Hogyha valakit megragadott a leírás, akkor sok sikert a jelentkezéshez! Végezetül itt találtok egy rövid leírást angolul.

Ha külföldön tanulsz felsőoktatási képzésben, és szívesen megosztanád tapasztalataid, tanácsaid hasonlókon gondolkodó magyar diákokkal, örömmel fogadjuk jelentkezésed facebook oldalunkon!

Továbbtanulás Hollandiában

Sorozatunk legutóbbi részében Belgiumról esett szó, ezért most mindenképpen említést érdemel a holland felsőoktatás is. Bár mind a ketten a BeNeLux államokhoz tartoznak, felsőoktatás szempontjából sok mindenben különböznek. Hogy pontosan mikben, azt mindjárt meglátjátok!

Noha a Holland Királyság a külföldiek körében leginkább pezsgő és bohém társasági életéről híresült el, gazdasági téren Európa legstabilabbjai között van. Ehhez hozzájárulhat technológiailag fejlett ipara és erős mezőgazdasága is. A Legatum Prosperity statisztikái szerint Európa 9. legélhetőbb országa (összehasonlításképp: Magyarország a 36.). Felsőoktatásuk ennek megfelelően szintén színvonalas, megfizethető áron kínálnak minőségi oktatást.


A képzések
Habár az ország hivatalos nyelve a holland, az európai, nem angolajkú országok közül Hollandiában találhatjuk a legtöbb angol nyelvű alapképzést.
Az országban háromféle felsőoktatási intézménnyel találkozhattok. Az első csoport a kutatóegyetem, ami elvontabb, elméleti képzéseket kínál. Itt egy alapképzés általában 3 év, amit a legtöbb hallgató esetében 1-2 éves mesterképzés követ ugyanitt. 

A második csoport hollandul a hogeschool (főiskola) elnevezést kapta, azonban angolra Universities of Applied Sciences-ként fordítják (magyarul: gyakorlati tudományok egyeteme vagy politechnikai egyetem), talán ez a fordítás szerencsésebb, hiszen nem szintben van igazán különbség (mint a magyar egyetemek és főiskolák között), hanem merőben más típusú és területű képzéseket kínálnak. Itt, ahogy a neve is sugallja, olyan gyakorlatiasabb szakmákra készítenek fel, mint például a betegápolás vagy a szociális munka, de a design- és művészeti iskolákat is ide sorolják. Egy hogeschool Bachelor képzés 4 évig tart, gyakran szakmai gyakorlattal együtt, és ezek az intézmények általában mesterképzéseket is kínálnak.

A harmadik típusba a nemzetközi intézményeket soroljuk, ők gyakran hogeschool-ok alá tagolódnak, viszont mesterképzésekre specializálódnak - azokon belül is főleg business területen, és alapképzéseket gyakran nem is indítanak. Akik PhD képzést szeretnének végezni, azokat nemzetközi intézményekben, de leginkább kutatóegyetemekben találhatják meg.


Az egyetemek
Minden szerénykedés nélkül elmondható, hogy a holland felsőoktatás Európa élmezőnyében van. A legjobb 300-ban tizenkét egyetemük van benn stabilan több éve, ebből tizenegy a legjobb 200 között. A toplistás intézmények rendszerint a legrégebbiek közül kerülnek ki, ez az első hárommal sincs másképp.

Az Amszterdami Egyetemet 1632-ben alapították, és az évszázadok során Hollandia egyik legnagyobb egyetemévé vált. Falai között 4100 tanár majdnem 33 000 diákot oktat a legváltozatosabb tudományterületeken. A QS ranglista szerint a világon a 63. helyet foglalja el, megelőzve a londoni LSE-t, az ír Trinity College-ot és a Berlini Szabadegyetemet is.

A dobogó második fokán a Leindeni Egyetem áll, Hollandia legrégebbi egyeteme, melyet 1575-ben alapítottak. Itt kis híján 4000 tanárra csak 17600 diák jut, ez az arány jobb, mint a az Amszterdami Egyetem esetében, viszont a világranglistán "csak" a 88. helyig jutott.

A harmadik egyetem, amiről mindenképp érdemes pár szót szólni, az Utrechti Egyetem, amely hasonlóan hosszú múltra tekint vissza, mint az előző két intézmény. A 8200 itt dolgozó professzor közel 27000 fős diákseregnek adja át tudását itt. A már korábban említett listákon a 80. helyet foglalja el, megelőzve ezzel többek között a legrégebbi és egyúttal az egyik legpatinásabb skót egyetemet, a St. Andrews-t, valamint egy Ivy League intézményt (a Dartmouth-t) és a moszkvai Lomonosov Egyetemet is.

Tandíj, megélhetés
A 2012/2013-as tanévben egy Bachelor tanév 1770 euróba kerül az állami intézményekben, ami, ha átszámoljuk, nagyjából 510 000 forintnak felel meg. Az idén bevezetésre kerülő magyar tandíjakkal összevetve ez egyáltalán nem horribilis összeg. Mesterképzéseket lehet hasonló áron is találni, de a határ ott természetesen a csillagos ég. A megélhetés európai összehasonlításban szintén nem tartozik a legdrágábbak közé, 750-1050 eurónyi kiadással kell számolni egy hónapban. Ezt természetesen lehet kompenzálni diákmunkával, amit EU állampolgárként meglepően könnyen találhatunk még holland nyelvtudás nélkül is annak köszönhetően, hogy a rengeteg turista mellett a hollandok nagy többsége is kitűnően beszél angolul, így a kommunikációt alig nehezítik nyelvi korlátok.

A jelentkezés
Az egyetemi felvételi Hollandiában nincs központosítva, ezért a jelentkezési csomagokat közvetlenül az iskoláknál kell leadni. Erre általában minden intézménynek külön online portálja van, amiket viszont gyakran csak akkor lehet elérni, amikor a jelentkezés leadása is lehetséges. Ennek megfelelően a határidők is változnak, általában tavaszra szokták őket időzíteni, de nem ritkák a február elei dátumok sem. Így 2012 szeptemberi kezdéssel már nem nagyon találni képzéseket, de a jövő évi jelentkezésre való készülést nem árt már most megkezdeni, hiszen az egyetemek és főiskolák nemcsak részletesen kidolgozott felvételi csomagokat, de felsőfokú nyelvtudást is elvárnak a jelentkezőktől.

Ha gondolkozol rajta, hogy külföldi képzésre jelentkezz, és szeretnél többet megtudni a lehetőségeidről, gyere el egynapos szemináriumunkra, ahol fontos információkhoz juthatsz és felteheted kérdéseidet!

Tanulj külföldön! szemináriumunkra itt tudsz jelentkezni.

Minél előbb!

Miért érdemes most belevágni a külföldi jelentkezésekbe? Erre a kérdésre adunk választ alábbi blogposztunkban. Határidők, szempontok, döntések, sok olyan dolog, ami csak menet közben derülhet ki és kellemetlenül izgalmas pillanatokat okozhatnak.

Sokan tudják és tapasztalataink szerint még többen nem, hogy a magyar jelentkezési határidő nem pirosbetűs ünnep a nemzetközi felsőoktatásban. Február 15. csak Magyarországon jelenti az egyetemi jelentkezések határidejét (sőt, még Magyarországon sem mindig). Ahány ház annyi szokás, ahány ország, annyi határidő. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb országban nincs egységes jelentkezési rendszer, azaz egyetemenként változhatnak a határidők. Jellemző megoldás az is, hogy ugyan vannak központi határidők, de azok csak a jelentkezés első fázisára vonatkoznak, utána az egyetemek külön-külön határozhatják meg a felvételi folyamat folyatátásában az időpontokat.

Az év szinte minden hónapjában vannak jelentkezési határidők világ- és Európa-szerte. Az Oxford és Cambridge, illetve az Egyesült Királyság orvosi egyetemei már a kezdés éve előtti októberben kérik a jelentkezési anyagokat. Amerikában és az egyéb skót és angol szakokra pedig januári határidők érvényesek. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy aki csak az érettségi évében lát neki az informálódásnak, nagyon nehéz helyzetbe hozza magát és jelentősen rontja esélyeit. Elég csak belegondolni, hogy ha valaki szeptemberben tudja meg, hogy az Egyesült Államokba SAT vizsgaeredmény is szükséges - amire a kinti diákok az utolsó másfél-két évüket szánják -, közel sem tud olyan eredményeket felmutatni, mint aki már egy bő évvel korábban megkezdte a felkészülést.

Nézzük át, hogy milyen feladatok várnak a jelentkezőre a maradék időben!

Általános feladatok a külföldi jelentkezéssel kapcsolatban

1. véglegesíteni, hogy mely ország(ok)ba szeretne felvételizni
2. véglegesíteni a szakokat, amelyeket meg akar jelölni
3. felkutatni azokat a képzéseket, amelyek szóba jöhetnek
4. mérlegelni, hogy mely egyetemekre való bejutás reális-e tanulmányi szempontból
5. illetve reális-e anyagi szempontból
6. a felvételi követelmények felmérése
7. a jelentkezési lista véglegesítése (nem érdemes 5-10 egyetemnél többet megjelölni)
8. a felvételivel kapcsolatos feladatok beütemezése 
9. a jelentkezési anyagok összeállítása (motivácios levelek, esszék, ajánló levelek, interjúfelkészülés)
10. jelentkezési adminisztráció
11. egyéb sikeres felvételi esetén felmerülő adminisztráció:

• diákhitel
• kollégium
• munka
• ösztöndíjjelentkezés
• beíratkozás
• stb.

Az első hét pont az egyetemválasztást jelenti, amire érdemes akár több hónapot is ráhagyni. Fontos, hogy minden fajsúlyos információt begyűjtsön a jelentkező, mielőtt azt mondaná, hogy szeretné megjelölni az adott egyetemet. Itt az olyan maguktól értetődő tényezőkről van szó, mint hogy mennyibe kerül egy képzés, illetve a külföldi megélhetés, de akár olyan apróságok is segíthetnek a végső döntésben, mint hogy milyen időjárás jellemző szeptembertől júniusig vagy éppen szeretjük-e a potenciális egyetemünk városában játszó futballcsapatot. 

A jelentkezési csomagok összeállítására fordítandó idő is országonként és egyetemenként változhat. Vannak országok, ahol elsősorban az érettségi eredmény számít (pl.: Dánia), vannak országok, ahol saját felvételit íratnak az egyetemek (pl.: Németországban), vannak országok, ahol központi rendszerbe kell írni motivációs leveleket és ajánlólevelet (pl.: Egyesült Királyság, USA). Viszont Ausztriában a legtöbb szakon nem kell semmiféle felvételit írni, csak az első félév végén van egy olyan vizsga, amely arról dönt, hogy a beíratkozottak folytathatják-e tanulmányaikat.

Mennyi időt szánjak a jelentkezésre?

Az EngAme tapasztalata az, hogy érdemes nagyjából egy, de mininimum fél évet szánni az egész jelentkezési folyamatra. Legegyszerűbb a jelentkezési határidőtől visszaszámolni egy évet, és abban az időszakban megkezdeni a jelentkezési folyamatot. Sokszor előfordult már, hogy akik megkerestek minket pl. azzal, hogy Dániában szeretnének tanulni, végül osztrák vagy skót egyetemekre nyertek felvételt, mert a menet közben kapott információk alapján ezek az országok, ezek az intézmények váltak szimpatikusabbá. Ezzel csupán azt igyekszünk hangsúlyozni, hogy a kezdeti tervekhez képest az érkező információk hatására gyakran változnak az elképzelések. És ezeknek a változásoknak érdemes teret és időt adni.

7 típushiba, ami megkeserítheti a jelentkezést

• olyan képzések megjelölése, amit aztán nem tud finanszírozni a jelentkező
• a tájékozódásra fordított kevés idő miatt csak top egyetemek megjelölése
• átsiklás bizonyos követelmények fölött, amivel csak később, az utolsó pillanatban szembesül a jelentkező
• nem megfelelő nyelvvizsga
• nem megfelelő számú érettségi tárgy (van ahol 6 érettségit kérnek)
• vizsgaidőpontról lemaradás (vannak vizsgák, amelyeket egy évben csak egyszer vagy kétszer hirdetnek meg és ha a jelentkező nem kapcsol időben, emiatt csúszhat a jelentkezése)
• adminisztrációs hiba (a legjellemzőbb hiba az online és offline jelentezési lapok kitöltése során, talán éppen azért, mert ennek az elkövetésére van a legtöbb lehetőség a jelentkezés során)

Tanácsadásiankon és előadásainkon nem győzzük hangsúlyozni, hogy mekkora előnyt jelent, ha valaki időben vág bele a jelentkezési folyamatba. És mekkora hátrányt, ha valaki a határidők árnyékában hozza meg kutyafuttában a döntéseit, írja a jelentkezési anyagait. Kijelenthetjük, hogy aki kellő időt fordít az egyetemválasztásra és utána nem lébecolja el a határidőkig fennmaradó időt, az sikerrel fog járni.

Link ingyenes konzultációnkhoz...

Továbbtanulás Belgiumban

Miután bejártunk néhány közelben lévő országot, ideje megint kicsit messzebbre kalandoznunk: ezúttal meg sem állunk Belgiumig. Többek között az abszolút nemzetközi összetételű hallgatóság és az oktatás kiszámíthatóan magas színvonala miatt is értékes diplomát szerezhet az, aki belga felsőfokú képzés elvégzésére adja a fejét.

Belgiumról elsőként talán a legtöbbeknek az EU politikai és jogi központjai jutnak eszébe, hiszen alapítótagállam státusza mellett az EU fővárosaként kiemelt szerepet játszik az Únió életében. Bár területe Magyarországénak csak harmada, népessége valamivel nagyobb, és a világszinten elismert belga egyetemek száma is jóval meghaladja a magyar intézményekét (a világszinten legjobb 300 egyetem között 7 belga intézmény is szerepel a QS Ranking ranglistáján).

A képzési rendszer
A Bolognai rendszer szerinti felosztás valószínűleg keveseket ér meglepetésként. A legtöbb európai országban elfogadott alapképzés-mesterképzés-doktori felosztás mellett a nyelvi közösségek sajátos autonómiája azonban meglepő lehet. Az ország három közösségre tagolódik: a Délen élő a franciaajkú vallonokra (ők felelősek Brüsszel oktatásának nagy részéért is), az északi flamandokra (az ő anyanyelvük a holland, nekik köszönhetőek a holland nyelvű képzések és az angol nyelvűek túlnyomó többsége is), valamit a németekre, akik bár jelentős területet foglalnak el az országból Keleten, valamint saját oktatási miniszterük is van, önálló felsőoktatási intézménnyel nem rendelkeznek.

A nyelvi sokszínűség a felsőoktatásban ezáltal már Bachelor szinten is jelen van, ami kevés ország alapképzéseiről mondható el. Belgiumban különösebben hosszadalmas keresgélés nélkül találunk francia, holland, angol és német nyelvű alapképzéseket, de akár ezeknek valamilyen kombinációját is. A francia képzésekhez egységesített egyetemi vizsgák, a hollandokhoz egységes nyelvizsgák az előfeltételek.

A belga tanév a magyarhoz hasonlóan kialakított két félévre oszlik, szeptember közepétől december végééig, majd januártól május végéig. A rendszer a magyartól eltér azonban abban, hogy három vizsgaidőszakban biztosítanak vizsgázási lehetőséget, januárban, júniusban és augusztusban is.

A tandíj és megélhetés kérdése
A belga felsőoktatás külföldi és hazai diákok számára is önköltséges. Művészeti képzéseket már akár 3-400 euroért is találunk, egy egyetemi Bachelor vagy Master pedig egyaránt nagyjából 6-800 euróba kerül évenként. Itt fontos azonban megjegyezni, hogy számos képzés a hallgató által elvégzett kreditek alapján számol tandíjat.

A megélhetési költségek a becslések szerint Vallóniában 850 euróra rúgnak havonta, ez nagyjából 250 ezer forint, ezzel Európa drágábbik felébe tartozik, árfekvése nagyjából Ausztriáéval azonos.

A jelentkezés
Az egyetemekre való jelentkezés (a lengyelekhez hasonlóan) itt sincs központosítva, a diákoknak az egyetemekhez külön-külön kell a papírjaikat beküldeniük. Ennek előnye, hogy nem kell sorrendet megadni, hátránya viszont, hogy sokkal több utánajárással és papírmunkával jár. Ugyanígy több jelentkezést is leadhatunk, mint mondjuk az angol-skót rendszerben, viszont jobban meg is követelik az árát, csupán egy jelentkezés Vallóniában 174 euróba kerül.

A jelentkezőknek az ilyenkor szokásos papírokkal kell rendelkezniük: érettségi, születési anyakönyvi kivonat, motivációs levél franciául vagy hollandul, a jelentkezési díj kifizetésének igazolása. Ezeket először egy internetes regisztráció során kell bejelenteniük, majd utána a papírokat az iskola igényeitől függően postán vagy emailben beküldeni.

Az intézmények
Az országban a már említett nyelvi közösségek mentén szerveződik a felsőoktatás. Az ország 15 állami egyetemmel rendelkezik, ebből hetet a flamand, nyolcat a vallon oktatási minisztérium irányít. Az ország legjobbjai között a francia közösséget a Louvaini Katolikus Egyetem és a Brüsszeli Szabadegyetem képviseli. A hollandajkú oldalon mindenképp fontos egyúttal megemlíteni a Genti egyetemet, valamint a Leuveni Katolikus Egyetemet, amely 1425-ös alapításával az ország legrégebbi egyetemének számít. Ezeken kívül művészeti iskolák, egy mindhárom közösség által elismert katonai egyetem és számos főiskola található az országban.

A KU Leuven, az ország legnívósabb intézménye

A határidők
A Bacheloroknál a vallon rendszerben az általában tartandó határidő a július 15., még a flamandoknál jellemzően május 1-től június 1-ig fogadják a jelentkezéseket. Ezek a határidők annyira nincsenek kőbe vésve, mint más országokban, itt is érdemes az egyetemeknél információt gyűjteni a lehetőségeinkről jelentkezés előtt. A mesterképzésekre rendszerint május 1-től szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a papírokat folyamatosan dolgozzák fel, és a helyek is ennek megfelelően telnek be. Az ilyen jelentkezés addig tart, amíg szabad helyek vannak, így minél előbb érdemes jelentkezni!

Ha gondolkozol rajta, hogy külföldi képzésre jelentkezz, és szeretnél többet megtudni a lehetőségeidről, gyere el egynapos szemináriumunkra, ahol fontos információkhoz juthatsz és felteheted kérdéseidet!

Tanulj külfölödön! szemináriumunkra itt tudsz jelentkezni.

Továbbtanulás Ausztriában

Ausztria az egyik legnépszerűbb célpont a külföldi képzésekre pályázó magyar diákok körében, hiszen a “nyugati színvonalú” képzések mind a távolságot, mind az anyagi vonzatokat tekintve elérhetőek. Az osztrák felsőoktatási rendszer ráadásul - már amennyiben német képzési nyelven szeretnénk tanulni - talán minden ország közül a legkönnyebben hozzáférhető: nincs felvételi, nincs tandíj, az érettségi és egy középfokú nyelvvizsga birtokában a legtöbb képzésre már be is lehet iratozni. Viszont éppen az egyedülállóan kedvező feltételek okozta népszerűség miatt már most hallani híreket a közeljövőben bevezetendő tandíjról. Az idén jelentkezők viszont még mindenképpen részesülhetnek a minden szempontból kedvező rendszer előnyeiből.

Az Universität Wien épülete

Képzések

Az országban közel hatvan felsőoktatási intézmény várja a jelentkezőket. A legtöbb egyetemet Bécsben találjuk, de Graz, Linz, Innsbruck és Salzburg is több intézménynek ad helyet. A képzések túlnyomó része német nyelven van, de egy-két szakon angolul is tanulhatunk (ám az angol nyelvű képzésekre más felvételi követelmények vonatkozhatnak, és van, hogy fizetni is kell értük!). A felsőoktatási rendszer különbséget tesz a kutatóegyetemek, magánegyetemek, és főiskolák (Fachhochschule) között - többek között a felvételi követelmények és a tandíj is ezek szerint változhat. Ahogy azt már olvashattátok például a Németországról vagy Dániáról szóló cikkünkben, a kutatóegyetemek és főiskolák között itt is nagyjából az a különbség, hogy az utóbbi intézményeken szakmaibb képzést és legalább féléves szakmai gyakorlatot, míg az előbbieken inkább elméleti tudást kapnak a hallgatók. Tehát nem teljesen az itthoni értelemben vett főiskolákról van szó, bizonyos tárgyakat (például gazdasági, mérnöki képzéseket) leginkább a Fachhochschulék kínálnak.

Tandíj, megélhetés
Az osztrák állami egyetemeken a német képzési nyelvű oktatásban résztvevők számára nincsen tandíj, csupán 17 EUR regisztrációs díj szemeszterenként. Bachelor képzésben 8, Master képzésben 6 szemeszter van ingyen, ez mindkét esetben két toleranciaszemesztert jelent (tehát egy év túlfutást még fedez az állam). Ha ennél is több időre lenne szükség a diploma megszerzéséhez, akkor a további félévekért már kb. 360 EUR tandíjat kell fizetni.

Az angol nyelvű képzések esetében viszont figyeljünk a részletekre, mert kérhetnek tandíjat. Bachelor szakokat viszonylag keveset találni csak angol képzési nyelven (az angol-német vegyes oktatási nyelv gyakoribb), és leginkább gazdaság, turizmus, esetleg mérnöki területeken érdemes keresni. Mesterképzésekből már sokkal szélesebb a kínálat.
Általános információt a tandíjakról ezen az oldalon olvashattok.

A megélhetési költségeket tekintve (lakhatás, utazás, étkezés, tankönyv, buli, egyéb költségek) Bécsben havonta nagyjából 600-800 EUR (170-200 ezer Forint) szükséges az mde.hu adatai szerint. Ebből a kollégium díja kb. 200-300 EUR, a tömegközlekedésre az 5 hónapos bérlet ára 150 EUR. Az étkezés az otthonihoz hasonló árkategóriában van, de a szolgáltatásokért a magyarországi árak többszörösével kell számolni.  

Jelentkezés
Ahogy már említettük, az osztrák egyetemekre nagyon könnyű bejutni. Felvételi vizsgát csak egyes szakirányokon (orvosi szakok, publicisztika, készségszakirányok) kérnek, a többi képzési területen az érettségi a belépő. Nyelvvizsgát nem mindenhol kérnek, van, ahol elég a német érettségi, de olyan is, ahol B2 vagy akár C1 szintű nyelvtudás a követelmény. A pontos jelentkezési határidők változók, de általában augusztus végéig lehet regisztrálni az őszi félévi kezdéshez - kivéve az orvosi képzéseket, amelyekre már februárban regisztrálni kell a kötelező felvételi vizsga (EMS) miatt. Az orvosi képzéseken ez a felvételi vizsga számít csak, az érettségi eredményeket se nagyon nézik.
A jelentkezéshez mindenhol preregisztráció szükséges: az ezután kapott regisztrációs számmal lehet beiratkozni. Mivel a jelentkezés maga a regisztráció, és ekkor még nem szűrik a diákokat, csak egy helyre lehet jelentkezni.

Salzburg

A valódi szűrés az első félév után jön: a STEOP vizsga. Ez 3-4 bevezető tantárgyat ölel fel (melyek értelemszerűen szakirányonként változók), amiket célszerű letenni az első vizsgaidőszakban, mivel előfeltételei az összes többi tárgynak. A STEOP kvázi szűrővizsgaként funkcionál: egyszer lehet újrapróbálni, és aki nem megy át, nem folytathatja a tanulmányait az adott egyetem adott szakán. A curriculumban (tanterv) megtalálhatók a STEOP alá sorolt tárgyak.

Egyetemek
A Wikipedián megtaláljátok az ausztriai felsőoktatási intézmények teljes listáját. Az általános nemzetközi ranglistákban az országelső Universität Wien a legjobb 150-ben van, humán tudományterületeken viszont a legjobb 50, társadalomtudományokban a legjobb 100 között.
Az ország egyik legerősebb gazdasági egyeteme a Wirtschaftsuniversität Wien (WU), saját kategóriájában a nemzetközi listákon a legjobb 30 között van. Ausztria az orvosi képzésekben is erős helyen áll a nemzetközi mezőnyben, a Medizinische Universität Wien a legjobb 100 között állt 2011-ben.

A bécsi intézményeken kívül többek között Graz (Technische Universität Graz, Karl Franzens Universität Graz), Linz (Johannes Kepler Universität Linz), Innsbruck (Universität Innsbruck) és Salzburg (Universität Salzburg) egyetemei találhatók az országos top 10-es listán. A legjobb 30 egyetemet felölelő általános országos ranglista az intézmények hivatalos honlapjaival itt található.

Angol nyelvű alapképzés iránt érdeklődőknek a Bécsi Magyar Diákegyesület a Lauder Business School, a Webster University, és a FH Wiener Neustadt képzéseit ajánlja Bécsben. 

Ha gondolkozol rajta, hogy külföldi képzésre jelentkezz, és szeretnél többet megtudni a lehetőségeidről, gyere el egynapos szemináriumunkra, ahol fontos információkhoz juthatsz és felteheted kérdéseidet!

Tanulj külföldön! szemináriumunkra itt tudsz jelentkezni.

Lengyelország egyetemei

Lengyelország is remek célpont lehet azok számára, akik külföldön szeretnének diplomát szerezni. Az országban közel 500 egyetem működik (ebből 12 kifejezetten orvosi, 10 gazdasági, és 7 zeneakadémia), és rengeteg angol nyelvű képzés várja a nemzetközi jelentkezőket. A legismertebbek (és a rangsorokban legelismertebbek) Varsó és Krakkó intézményei, de érdemes körülnézni más városokban is - gyönyörű egyetemvárosokban, szépen felújított, történelmi épületek között vetheti bele magát a pezsgő egyetemi életbe, aki itt kezdi meg tanulmányait.

A Krakkói Gazdasági Egyetem (fotó: Wikipedia)

Képzések

Csakúgy, mint Magyarországon, itt is Bachelor, Master és PhD szinteken indulnak a képzések, viszont (például Dániához és Németországhoz hasonlóan) Lengyelországban is él a szakmai egyetemek és kutatóegyetemek kettőse. A szakmai képzések (pl. mérnöki, gazdasági) az úgynevezett University of Technology / Technical University (lengyelül Politechnika) nevű intézményekben indulnak, míg az elvontabb, akadémiai pályára felkészítő képzések (irodalom, nyelvek, akár pszichológia is) a kutatóegyetemeken érhetők el.

Az alapképzés általában 3-4 évig tart, a mesterképzések jellemzően 2 évesek. Szakmai képzések esetén 3,5-4 év alatt lehet a Bachelor diplomát megszerezni, mert a képzés a szakmai gyakorlatot is magában foglalja. Az orvosi, jogi képzések osztatlan rendszerben, 5-6 éves időtartam alatt teljesíthetők.

Tandíj, megélhetés

A tandíjak évi 2000-3000 Euró között vannak, a képzés szintjétől és a szakiránytól függően. Viszont minden EU állampolgár pályázhat ösztöndíjra. Az országban elérhető nemzetközi ösztöndíjakról ezen az oldalon lehet informálódni (sajnos csak lengyelül elérhető). Az állami és nemzetközi ösztöndíjak mellett a kiemelkedő teljesítményű hallgatók is pályázhatnak intézményi ösztöndíjakra.

A studyinpoland.pl szerint a mindennapi megélhetéshez kb 80-180 ezer forintra van szükség havonta, az adott várostól függően. Ebben a szállás, a közlekedés, a tankönyvek, és a mindennapi kiadások is benne vannak. Nagyon fontos viszont, hogy szemben a magyarországi hallgatókkal, ha magyar állampolgárként külföldön létesít az ember egyetemi hallgatói jogviszonyt, a legtöbb esetben (és ez Lengyelországban is így van) az egyetem nem fizeti az egészségbiztosítást. Aki Lengyelországban tanul, választhat, hogy ott fizet-e maga után biztosítást, vagy még Magyarországon kiváltja az EU Egészségügyi kártyát. A kártyáról itt találtok részletes leírást.

Jelentkezés

A lengyel felvételi rendszer nincs központosítva, minden egyetemnél külön kell jelentkezni. A jelentkezés leadásának határideje is egyetemenként változik, így érdemes minél előbb felvenni a kapcsolatot az adott intézmények felvételi irodájával. A követelmények is változók szakiránytól, képzési szinttől, és egyetemtől függően, a legbiztosabb, ha mindenhol emailben érdeklődünk a ránk vonatkozó feltételekről. Az általános követelmények: érettségi, középfokú angol nyelvvizsga (a TOEFL típusú vizsgát mindenhol elfogadják), és ezek mellett egyes szakokon (például testnevelési, tanári) önálló felvételi vizsgát is kérhetnek. Mesterképzésre a legtöbb helyen motivációs levelet és ajánlóleveleket is elvárnak.

Wroclaw főtere (fotó: Wikipedia)

Egyetemek

Az ország ranglistáit az 50 ezer hallgatót számláló krakkói Jagelló Egyetem vezeti, a honlapon található 2010-es statisztikák adatai szerint 15 tanszékéből 13 országelső. A közel egymillió fős városban nem ez az egyetlen egyetem: zeneakadémia, teológiai, mezőgazdasági, gazdasági egyetem és több főiskola is várja a jelentkezőket. A Jagelló Egyetem után a két legnagyobb egyetem a Krakkói Gazdasági Egyetem és az AGH Tudományegyetem.

Krakkó után a legnépszerűbb célpont a főváros, Varsó, ahol szintén számos egyetem és főiskola működik. Az 56 ezer diákot számláló Varsói Egyetem az ország legnagyobb egyeteme, és a krakkói a Jagelló nagy riválisa. A világszintű ranglistákon mindketten a top 500-ban szerepelnek.

Mindemellett érdemes más, akár kisebb városok által kínált lehetőségeket is számításba venni. Többek között Gdansk, Poznan, Białystok és Wroclaw (magyarul Boroszló) városaiban is több felsőoktatási intézmény működik, remek nemzetközi kapcsolatokkal, rengeteg hallgatóval, élénk szociális élettel és meseszép történelmi városközpontokkal.

Az érdeklődők ezen a honlapon találnak információkat az egyetemekről és az általuk kínált lehetőségekről (angol nyelvű kurzuskeresővel): http://www.studyinpoland.pl/en/

Ha gondolkozol rajta, hogy külföldi képzésre jelentkezz, és szeretnél többet megtudni a lehetőségeidről, gyere el egynapos szemináriumunkra, ahol fontos információkhoz juthatsz és felteheted kérdéseidet!

Tanul külföldön! szemináriumunkra itt tudsz jelentkezni.

Továbbtanulás Németországban

Németország több okból is népszerű célpontja a külföldön tanulni vágyóknak. Az oktatás színvonala Európában, sőt a világon is az élmezőnyben van, és nem utolsó szempont Magyarországhoz való közelsége sem. Mivel kényelmesen elérhető, minőségi és számos esetben még ingyenes is, ezért kicsit sem meglepő az a külföldi diáközön, ami minden évben elárasztja a német egyetemeket és főiskolákat.

A német oktatás ötvözi a nemzethez kapcsolódó sztereotípiákat (rendszerezettség, kiszámíthatóság), a legmodernebb technológiát, és az egyre terjedő nyugati típusú oktatási trendeket. Az itt beiratkozó diák nyugodtan számíthat rá, hogy diplomája akár az angol képzésekkel is képes lesz felvenni a versenyt: a topstudylinks statisztikái alapján az európai top 100-ból 23 (tehát nagyjából minden negyedik!) egyetem német. A német Statisztikai Hivatal adatai alapján a középiskolás diákok 18,45%-a folytatja tanulmányait egyetemen vagy főiskolán, emellett közel 1,5 millió diák vesz részt más felsőfokú továbbképzésekben. A német egyetemek nemzetközi népszerűségét mutatja az is, hogy a diákok több, mint 10%-át külföldi tanulók teszik ki. Az országban a számtalan főiskolán kívül 68 egyetem és 13 műegyetem áll állami finanszírozás alatt.

A képzések

A képzések felosztása voltaképpen semmiben sem tér el a magyaroktól. Egy átlagos képzés ugyanúgy a bolognai rendszer szerinti Bachelor, Master és PhD felosztást követi. Osztatlan képzésben jogi és orvosi szakokat találunk, valamint a művészeti képzések és szakképzések felépítése is eltér a bolognaiétól. Az intézmények hierarchiájával és azok elnevezésével fontos tisztában lenni, mert könnyen eltéved az ember a rendszerek labirintusában.

A felsőoktatási intézményeket gyűjtőnéven Hochschulénak hívják, ezen belül vannak az egyetemek (Universität) és főiskolák (Fachhochschule), amelyek merőben más elvárásokat támasztanak a felvételizőkkel szemben. Az egyetemek kizárólag akkor fogadják el a felvételizők érettségijét, ha abban két emelt szint szerepel, míg a legtöbb főiskolának ilyen irányú elvárása nincs, vagy ha van is, csak egy emelt szintet követelnek meg. Az emelt szinten elvárt tárgyakat általában a képzési terület határozza meg.

Tandíj, megélhetés

A német képzések nem csak színvonalukban veszik fel a versenyt az angol képzésekkel: ami a költségeket illeti, jóval olcsóbban kijövünk, ha Németországban kezdünk egyetemet, mint ha az Egyesült Királyságban (az angol tandíjról és az annak finanszírozására szánt hitelrendszerről bővebben itt olvashattok). A tandíjak szabályozása azonban az egész országban eltér, tartományi szinten határozzák csak meg. Ez alapján a tartományok három csoportba sorolhatók: olyan tartományok, amelyek mindenkitől szednek tandíjat (Studiengebühr), olyan tartományok, amelyekban csak a túlfutásért vagy a másoddiplomért kell fizetni, és végül, de nem utolsó sorban, a teljesen ingyenes tartományok. Az összes állami intézményre vonatkozik viszont az a korlát, amely 500 euróban maximalizálja a szemeszterenkénti tandíjat - a magánintézményeknél a határ természetesen a csillagos ég, van, ahol 20 000 euró az éves tandíj.

Még az ingyenes egyetemek esetében sem szabad megfeledkeznünk a tanulmányi hozzájárulásról (Studienbeitrag). Ez egy átlagban 200 eurós szolgáltatási díj, amit az egyetem minden hallgatója köteles minden félévben kifizetni, kivétel nélkül. Ez egyetemenként változó tételeket takar, általában a könyvtárhasználatot, a vizsgadíjakat, a menzát és egy féléves közlekedési bérletet is tartalmaz.

Ezen felül a mindennapok költségeivel is számolni kell, ez nagyjából 6-800 euróra rúghat. Az oktatás nyelve alapvetően a német, de számos angol nyelvű képzést is kínálnak, a felvételizőknek ennek függvényében kell nyelvi készségeiket is bizonyítaniuk.

A jelentkezés

Az egyetemek nagyon különböző módon kérhetik a jelentkezések benyújtását. Három út lehetséges. Az első esetben az egyetemnél közvetlenül kell jelentkezni az ő saját adatlapjukkal, nekik benyújtani papírjainkat. A második esetben mindez egy központi rendszeren (az uni-assist.de-n) keresztül történik, ők végzik mind a jelentkezést, mind a papírok elbírálását - természetesen szolgáltatási díj fejében. A harmadik eset az előző kettő ötvözete, vagyis az érettséginek és az egyéb képesítéseknek át kell menniük az uni-assiston, és ha erről jött valamilyen visszajelzés (hivatalos elismervény formájában), azt is mellékelve kell az egyetemnél jelentkezni.

Egyetemek

A német egyetemek nagy presztízsnek örvendenek, mind a diákok, mind a kutatók véleménye szerint.
Éppen ezért országszerte találhatunk színvonalas intézményeket. Mind humán, mind reál irányban a Mannheimi Egyetemet, a Berlini Szabadegyetemet és a Müncheni Ludwig-Maximillians Egyetemet (LMU) érdemes megemlíteni, valamint a Konstanz és a Heidelbergi Egyetem mellett sem szabad szó nélkül elmennünk.
Az orvosi egyetemekb közül ugyanezek a tiszteletkörök a Heidelbergi Egyetemnek, a Freiburgi Egyetemnek, a már említett LMU-nak, a Berlini Szabadegyetemnek, és a Humboldt Berlini Egyetem a Charité kórházzal közös Berlin-Charité orvosi programjának járnak.

Deutsch: Berlin, Eingang zur Humboldt Universität (Photo credit: Wikipedia)

Határidők

A német határidők még most is bőven betarthatók az idén jelentkezők számára. Általában július 15-ig kell minden papírral együtt jelentkezni, ám ez koránt sincs annyira központosítva, mint a magyar rendszer. Egyrészt ez a határidő is egyetemenként változó, másrészt így nem mindig kapunk lehetőséget a hiánypótlásra (a hiányzó dokumentumok pótlására). Az egyetemek nagyon különböző felvételi követelményeket állítanak, különböző vizsgákat várhatnak el, interjúra hívhatnak, motivációs levelet és önéletrajzot kérhetnek, és akkor még nem is beszéltünk a művészeti képzéseknél szinte elengedhetetlen portfóliókról. Éppen ezért mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy kezdje el a tájékozódást és jelentkezési anyagának összeállítását minél előbb, hiszen így még a nyugodt mérlegelésre is van idő!

Ha gondolkozol rajta, hogy külföldi képzésre jelentkezz, és szeretnél többet megtudni a lehetőségeidről, gyere el egynapos szemináriumunkra, ahol fontos információkhoz juthatsz és felteheted kédéseidet!

Tanulj külföldön! szemináriumunkra itt tudsz jelentkezni.